Januárban a legtöbb kert még mély téli nyugalomban van, de a tapasztalt kertészek tudják: ilyenkor dől el a következő szezon sikere. A vetőmag rendelés és a tudatos tervezés ekkor a legbiztonságosabb, hiszen a kínálat teljes, a népszerű fajták még nem fogytak el, és van idő átgondolni, mit, hova és miért fogunk vetni. Ráadásul a téli időszak remek alkalom arra, hogy számot vessünk az előző év tapasztalataival – mi vált be, mi betegedett meg, mi hozott bőséges termést.
A hobbikertész számára a januári tervezés nem „muszáj feladat”, hanem egyfajta ráhangolódás a következő szezonra: magazinok böngészése, vetőmag-katalógusok nézegetése, növényfajták összehasonlítása, új kísérletek megálmodása. Profi szemmel nézve pedig ez az az időszak, amikor a vetésforgót, a tápanyag-utánpótlást, a fajta- és fajtaválasztást, valamint a vetési időpontokat össze kell hangolni az adott kert (és a magyarországi éghajlat) valós adottságaival.
GYIK: Vetőmag rendelés januárban, lépésről lépésre
Januárban sokan teszik fel a kérdést: „Nem túl korai még a vetőmag rendelés?” A válasz egyértelműen nem – sőt, aki biztosra akar menni, most lép. Az első lépés mindig az, hogy készítünk egy leltárt a meglévő vetőmagokról: megnézzük a csomagoláson a „fajtaazonos vetőmagként felhasználható” határidőt, azaz a szavatosságot, és eldöntjük, mi maradhat, mi megy a komposztra. A korábbi évek feljegyzései (hozam, betegségek, íz, tárolhatóság) ilyenkor aranyat érnek. Ha még nem vezettünk kertészeti naplót, most érdemes elkezdeni.
A következő kérdés: honnan rendeljünk? Megbízható vetőmag forrást válasszunk – lehetőleg ismert magyar vagy nemzetközi nemesítőházak fajtáit, illetve olyan webáruházat, ahol egyértelműen feltüntetik a csírázóképességet, a fajtajelleget (pl. F1 hibrid, tájfajta, régi fajta), valamint a felhasználási célt (friss fogyasztás, tárolás, feldolgozás). Érdemes időben rendelni a különleges paradicsom-, paprika- vagy virágfajtákat, mert ezek gyorsan elfogynak. A rendelésnél kalkuláljunk azzal is, hogy néhány faj esetében (pl. sárgarépa, petrezselyem) érdemes az átlagosnál nagyobb mennyiséget venni a természetes gyengébb csírázóképesség miatt.
Milyen vetőmagot válasszak a kertem adottságaihoz?
A sikeres termesztés kulcsa, hogy a vetőmag illeszkedjen a kert adottságaihoz – nem fordítva. Először a talajadottságokat kell tisztázni: homokos, vályogos vagy kötött agyagtalajunk van? Milyen a pH-értéke, van-e pangó víz, mennyire tápanyagban gazdag? Homokos talajon például jól érzik magukat a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem), míg a káposztafélék inkább a jó víz- és tápanyag-gazdálkodású vályogtalajt kedvelik. Árnyékosabb kertekbe válasszunk árnyéktűrő vagy félárnyékot jól viselő növényeket (pl. mángold, fodros kel), napsütéses fekvésű ágyásokba pedig a meleg- és fényigényeseket (paradicsom, paprika, padlizsán).
A magyarországi klíma egyre szélsőségesebb: forró, aszályos nyarak, hirtelen lehűlések, erős UV-sugárzás. Ennek megfelelően érdemes olyan fajtákat választani, amelyek hő- és szárazságtűrők, jó ellenállóképességgel rendelkeznek a gyakori betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra, baktériumos levélfoltosság) szemben. A fajtaleírásban keressük az olyan jelöléseket, mint pl. HR (high resistance – magas ellenálló képesség), IR (intermediate resistance – közepes ellenálló képesség). Ha tudjuk, hogy a kertünkben rendszeresen megjelenik például a paradicsomvész, válasszunk olyan fajtákat, amelyekről a leírás egyértelműen jelzi a rezisztenciát vagy toleranciát. Így nem csak vegyszermentesebben, hanem jóval stresszmentesebben kertészkedhetünk.
Mikor és hogyan tervezzem meg a teljes vetési naptárat?
A vetési naptár összeállítását érdemes már januárban elkezdeni, amikor még van idő a nyugodt tervezésre. A folyamat alapja, hogy ismerjük a főbb növények tenyészidejét (rövid, közepes, hosszú), a fagyérzékenységüket és a vetési, illetve kiültetési időpontokat. Kiindulópontként vegyük a saját térségünk (pl. Nyugat-Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység) átlagos tavaszi fagymentes időpontját, és ehhez igazítsuk a palántanevelés és szabadföldi vetés időzítését. Ebben sokat segíthet a részletes, hónapról hónapra bontott kertészeti naptár, amelyet saját jegyzeteinkkel egészíthetünk ki.
A vetési naptárban ne csak azt tüntessük fel, mikor vetünk, hanem azt is, hogy az adott ágyásban milyen vetésforgóban gondolkodunk. Például egy korai saláta vagy hónapos retek után jöhet a bokorbab, majd ősszel spenót vagy őszi saláta. Így egész évben kihasználjuk a területet, csökkentjük a talaj kimerülését, és mérsékeljük a kórokozók, kártevők felszaporodását. A vetési naptárba érdemes beírni a tervezett tápanyag-utánpótlást is (pl. komposzt, érett istállótrágya, komplex műtrágya N-P-K aránya), hogy ne feledkezzünk meg a talaj folyamatos kondícióban tartásáról.
Javasolt vetési naptár-részlet (főbb zöldségek, magyarországi viszonyokra)
| Növény | Palánta / Szabadföld | Vetés / Palántanevelés ideje | Kiültetés / Ritkítás ideje | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Paradicsom | palánta | febr. vége – márc. közepe | fagyok elmúltával (május közepe) | Fény- és melegigényes, fólia alatt korábban is |
| Paprika | palánta | febr. közepe – vége | május közepe – vége | Hosszú tenyészidő, meleg szobában csíráztassuk |
| Uborka | palánta / szabadföld | ápr. eleje (palánta) / ápr. vége (szabadföld) | máj. közepe (palánta) | Fagyérzékeny, meleg talajt igényel |
| Sárgarépa | szabadföld | márc. közepe – ápr. közepe | ritkítás 3–4 leveles korban | Lassan csírázik, ne vessük túl mélyre |
| Fejes saláta | palánta / szabadföld | febr.–márc. (palánta) / márc. közepe (szabadföld) | április eleje – közepe | Fagyot jól tűri, korai kultúra fólia alatt |
| Hónapos retek | szabadföld | márc. elejétől szakaszosan | folyamatosan, 2–3 hetente vetve | Gyors kultúra, köztesnövénynek ideális |
| Cukkini | palánta / szabadföld | ápr. eleje (palánta) / ápr. vége – máj. eleje | máj. közepe | Tápanyagigényes, nagy tőtávolság szükséges |
| Kelkáposzta | palánta | márc. közepe – ápr. eleje | máj. közepe – vége | Jól bírja a hűvösebb időt, ősszel is terem |
| Zöldborsó | szabadföld | febr. vége – márc. közepe | – | Hűvösbarát, ne késsünk a vetéssel |
| Spenót | szabadföld | kora tavasz / aug. vége – szept. | – | Rövid tenyészidő, hűvös időt szereti |
Lépésről lépésre: így készítsd el a saját vetési tervedet
- Mérd fel az ágyások méretét, fekvését (napos/árnyékos), talajtípusát.
- Döntsd el, mely növények a „kötelezők” (alapvető zöldségek, virágok), és melyek lesznek kísérletek.
- Csoportosítsd a növényeket igényeik szerint (víz-, tápanyag-, fényigény, tenyészidő).
- Rajzold le az ágyásokat, és jelöld be, hová kerülnek a fő- és másodvetések.
- Írd hozzá naptár formában a vetés, palántanevelés, kiültetés és betakarítás várható idejét.
A januári vetőmag rendelés és vetési tervkészítés nem csupán adminisztráció: ez az az idő, amikor fejben már belépünk a következő kertészeti szezonba. Ha ilyenkor alaposan átgondoljuk a kert adottságait, megválogatjuk a fajtákat, és papírra (vagy táblázatra) visszük a vetési naptárat, a tavaszi rohamot sokkal nyugodtabban kezelhetjük. Kevesebb lesz az „hú, ezt elfelejtettem elvetni” és a „nincs már helyem a palántáknak” típusú helyzet, helyette egy átlátható, tudatosan felépített, egész évre szóló tervünk lesz.
Az Interkert.hu célja, hogy ebben a folyamatban megbízható társad legyen: segítsen eligazodni a fajtaválasztásban, a vetésforgó megtervezésében és a magyarországi klímához igazított időzítésben. Ha januárban rászánsz egy-két nyugodt délutánt a tervezésre, a kert hálás lesz érte: egészségesebb növényekkel, kiegyensúlyozottabb hozammal és kevesebb kényszermegoldással ajándékoz majd meg a szezon során.
